De hogy ez millyen szép is! Azt írja az újság, amit az olvasó olvasni akar. Szép példája annak, hogyan görbül a valóság valamiféle (irányított) szimulakrumba. A nyers tények nem valótlanok, csak az ok-okozati összefüggés van valahogy összezavarodva...
Mert ugye, "a vitatott legitimitású magyar vezetés hibás makrogazdasági döntéseket hozott. A helyzetet súlyosbította a szovjet típusú torz gazdasági berendezkedés". Biztos nem volt a kettő között némi ok-okozati összefüggés. A "szovjet típusú torz gazdasági berendezkedés" nem orientálta egyfelől, és nem determinálta másfelől a "hibás makrogazdasági döntéseket".
Menjünk tovább. A Polgári napilap "marxista téveszmékről" ír, egyébként meg buzgón közli neomarxista alapokon álló globalizációkritikusok tirádáit. (Tessék mondani, az előbb hivatkozott, az milyen mércével minősül polgári fejtegetésnek? Talán véletlen, hogy az alterblog fórumán is belinkelik? Ugyane lap szerint egyébként pl. Kornai nem polgári. Nyilván a Harvardon épp súlyos hiány volt/van marxistából.) Csak sokszor mondják benne, hogy az amerikai az köcsög. Na szóval, Bokros Lajos ekézése nélkül nem jelenhet meg semmi a közelmúlt gazdaságtörténetéről. "A magyar családtervezés és -alapítás ellehetetlenítésével beláthatatlan károkat okozott". A családok, igen. Nagymamám és az álmoskönyvek szerint az egyke szó a Horthy-korszakból származik, de a hanyatló demográfiai trendek nyilván Bokrostól kezdtek igazán tragikusra fordulni.
És ekkor megszólal a Király! Igen, nem más, mint Boros "Macifül" Imre, a Phare bajnoka, a neves közgazdász! Itt már bennszakad a szó. Feladok mindent, és hiszek: nincsenek trendek, minden intézkedés hatása azonnali és pontosan addig tart, amíg azt a pártközpont meghatározza. Nincs múlt az önálló emlékezetben, csak amit az újra és újra átírt történelemkönyvek rögzítenek.
Az ítélet: tarkóharapás. GNAAAARRGHH!
