Eduardo Rózsa-Flores elhagyta e földi világot, és mint rendesen, ebben az országban nem tudunk mit kezdeni vele.

Bár film is készült róla, mintha mit sem tudnánk róla. Egyszerűen nem tudjuk hova tenni. Baloldalon zavart okoz egyértelműen baloldali előélete, amivel éles ellentétben áll, hogy Morales elnök, aki ellen - a bolíviai biztonsági erők verziója szerint - merényletet kívánt elkövetni, szintén baloldaliként van elkönyvelve. Zavart okoz továbbá a házában talált Gyurcsány-kép, amit a balos sajtó szerint céltáblának használt volna. Jobbról viszont szintén nehezen fogadható ugyanez az előélet - jellemző a polgári zászlóshajó teljességgel megtévesztő cíkkcíme, ami az ellenkezőjét sugallja annak, ami ténylegesen kiderül belőle.

Na meg a társaság, akikkel együtt volt. A kedvencem, hogy "harcostársa" utolsó blogbejegyzése a magyar lányok szépségét zengte! Úristen, hát ezek is emberek?! Nézd csak, beszél, méghozzá pont úgy, mint mi!

Nekünk nem elég a válság. Azt is egyre inkább sikerül lefordítani a mi kis provinciális szintünkre (megszorításpárti, Bajnai-párti, balos-e vagy, ellenkezőleg neazemberekkelfizettessékmeg-párti, Bogár László-párti, narancsseggű-e vagy). Ebben a sztoriban is csak azt látom viszont, hogy a mao-i (magyarországi, gyengébbek kedvéért)szellemi színvonal, hogynemondjam, szemüvegünk állása egyszerűen alkalmatlan a külvilág hatásainak befogadására.

Hány irodalmi, történelmi, filmes munka foglalkozott már "a" forradalmárok lelkével, külvilággal fenntartott viszonyukkal, magatartásmintáikkal, és akkor megjelenik előttünk egy olyan - nincs neki papírja róla, hogy földbe döngölte a komenistákat (khomeinistákat - haha, mekkora poen), mint ma politikai vezető státuszt betöltő ún. fiatal politikusoknak -és egyszerűen nem tudjuk tudomásul venni a tényt, hovatovább észlelni a jelenséget, mert nem fér bele a fogalmi készletünkbe. Ennek következtében az agyunkba sem.

Béke poraira, bármilyen ügyben is járt Bolíviában.