Hazugságot habzott a bírvágy, ami aztán kidőlt a miniszter száján. Mára már pontosan lehet tudni, hogy nyugdíjügyben minden, amit a kormány állít, hazugság, és ez csak a legelvakultabb hívők előtt nem nyilvánvaló. Náluk azonban ez már orvosilag sem kezelhető. Odáig terjed a választók megvezetésére irányuló szándék, hogy Matolcsy állítása szerint azért nem tud a saját magánnyugdíjpénztári tagságáról, mert "az ilyen ügyeket a felesége intézi".
Kiderült, amit régen tudtunk, hogy a visszalépők pénzét a kormány el fogja szórni, egyszerre háromfelé költve ugyanazt az összeget. Kiderült, amit amúgy is tudtunk, hogy az állami nyugdíjrendszerben "bevezetendő" egyéni számla blöff: amit a kormány ért e szókapcsolat alatt, az valójában egy nem túl okos, hozzávetőleges nyugdíjbecslő program. Jó esetben. Rossz esetben ugyanis egy névvel ellátott kockás cetli, amire egy véletlenszám-generátor gyártja a számokat. Az, hogy a nyugdíjügyi kormánybiztosnak csak azokról a dolgokról nincs halvány segédfogalma se, amik a legszorosabban azt általa felügyelt területhez tartoznak, már meg sem lepett senkit: a szenátornőtől már ránézésre sem várnak semmit az állampolgárok.
Az a cinizmus még meghökkentő, amivel a kormány még egy kis oldalmozdulattal, plusz szorgalomból meglopja az állami nyugdíjrendszerbe visszalépőket, "az aranyfog se maradjon a hulla szájában"-jelleggel. Az a gesztus is tud még meglepetést okozni, amivel M. György (azért sem írom le a nevét) a Stabilitás Pénztárszövetséghez fordul, hogy a fosztogatás és a magántulajdon meggyalázásának állam által vezényelt dáridója után ugyan, erőltessék meg már magukat, és dobjanak be pár ötletet az öngondoskodás erősítésére (WTF??!!). Mondanék egy ötletet, nem lesz új: ilyen körülmények között az öngondoskodás az osztrák bankszámlát jelenti. Pláne szlovákot, hogy mi is egy kis oldalmozdulattal, plusz szorgalomból pukkasszuk a nemzeti együttműködés narancsvezérelt, nacionalista szellemét.
Az állami nyugdíj elvételével fenyegetőzés első hallásra szinte hatott, de ha az ember a számokat nézi, például egy korfát, akkor látnia kell, hogy a kormány puskájában még vaktöltény sincs: a mai fomájában nem lesz állami nyugdíj 25-30 év múlva, mert nem lesz rá forrás. Az nem érv, hogy a magánnyugdíjpénztári egyéni számla magántulajdona fikció: ezt ugyanis a vonatkozó 1997. évi LXXXII. tv. 5. § (4) bek. teljesen egyértelműen leszögezi. Ha ez fikció, akkor az Alkotmány és a Polgári törvénykönyv is az, amire bár egyre egyértelműbb jelek mutatnak, nyíltan még nem deklarálták.
A legrosszabb forgatókönyv látszik beigazolódni. Már megszellőztették az inflációs cél megemelését, ami a nem államosított forintmegtakarítások elinflálását jelenti. Meg persze az euró bevezetésének elnapolását, mert a kormány pontosan tudja, hogy igazi kiskakas csak az eurózónától szeparált szemétdombon lehet. A legutóbbi államkötvényt alig vették, nem is sikerült eladni mindet. Egyértelmű, hogy a ciklus végére - ha lesz vége - az ország lakosságának munkahellyel és némi vagyonnal rendelkező részét - a polgári Magyarországot! Ha-ha! - a polgári, konzervatív és keresztény kormány olyan szinten fogja kifosztani, mint Rákosi. Intő példa, hogy sem a zsidóvagyon elrablói árjásítói, sem az államosítások haszonélvezői nem szereztek valójában semmit: az ebül szerzett jószág minden haszon nélkül folyt ki kezeik közül. De a magyar politikai osztály nem képes tanulni, közgondolkodásunk még mindig nem bírta megemészteni a magántulajdon fogalmát.
Persze nincs mitől félniük, ha a tiltakozás olyan erejű marad, mint a múlt csütörtöki spontán Kossuth téri összejövetel, ahol látnivalóan csak - mint az egyik jelenlévő fogalmazta - a "talajukat vesztett ballibek" jelentek meg, öntudatos tulajdonosból volt a legkevesebb. Na és persze egy kuka nem sok, annyi sem lángolt.
Ez lenne a jó kormányzás, amit a Fidesz ígért az Mszp rossz kormányzása helyett?
