Miniszterelnök Úr Őkegyelmessége ma délután a Parlamentben "elismeréssel hangjában" gratulált (nyilván lehetett volna anélkül is) a diákolimpikonoknak, és ennek kapcsán újabb, tán dakota elméncségekben lehetett részünk. Így a hely szelleme eszébe juttatta a régi bölcsességet: „ha időnként nagynak látszunk, az azért lehetséges, mert nagy emberek vállán állunk”.
Az persze egy dolog, hogy a szállóige eredetijét Sir Isaac Newton ebben a formában hagyta ránk: "Óriások vállán állok, azért látok messzebbre".
Ha Freud volnék, akkor hosszan elemezhetném, mit is takarhat az idézet ilyetén rontása, miszerint a szerény, de zseniális Sir Isaac Newton maga látott messzebbre az óriások vállán állástól, míg napjaink zseniális, ámbár kevésbé szerény szereplője viszont nagyobbnak látszik.
Ám nem vagyok Freud.